A hazai cégek 29 százalékánál dolgozik IT szakember, az uniós tagállamok közül Dániával és Máltával holtversenyben ez a második legmagasabb arány. Az Eurostat összehasonlító adatai szerint hazánkat csak Belgium és Írország előzi meg 30 százalékkal - tájékoztatott csütörtökön az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
India pénzügyminisztere kedden bejelentette, hogy a következő pénzügyi évben egy digitális jegybankpénz bevezetését tervezik.
Az Európai Bizottság ma tette közzé a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatókról készített elemzésének (DESI) 2021-es kiadását. A mutatók nyomon követik, hogy az uniós tagállamok milyen eredményeket értek el a digitális versenyképesség terén a humántőke, a széles sávú összekapcsoltság, a digitális technológiák vállalkozások általi alkalmazása és a digitális közszolgáltatások rendelkezése állása szempontjából. A listán Magyarország csak a sor végén kullog.
Sokszor csak a fizetésbeli különbségekre hivatkoznak, amikor arról beszélnek, milyen jövedelmi egyenlőtlenségek vannak a szegényebbek és gazdagabbak között, holott a teljes vagyont nézve még nagyobb egyenlőtlenségekkel találkozhatunk – ír a jelenségről a Bloomberg.
A digitalizáció és az ezáltal gerjesztett technológiai fejlődés új lehetőségeket jelent, de alkalmazkodást is kíván minden gazdasági szereplőtől. A negyedik ipari forradalom vívmányainak kiaknázásával olyan versenyelőny szerezhető, amely tartós termelékenységjavulást eredményezhet, tehát fenntartható módon emeli a jólétet. Ezért az MNB Termelékenységi jelentését bemutató cikksorozatunk 4. részében a magyar gazdaság digitális hatékonyságát vizsgáljuk.
A címben feltett kérdésre nemsokára választ kapunk, de addig is érdemes megismerkedni Thierry Bretonnal, akit Emmanuel Macron francia elnök jelölt a meghallgatáson főleg etikai kifogások miatt megbukott Sylvie Goulard helyett. A francia elnök joggal számított arra, hogy az első jelöltnek szánt portfóliót meg fogja kapni, szakmai háttere ezt biztosította.
Az alábbiakban Szabó S. László cikkét közöljük.
Miért van szükség uniós szabályozásra a nagy online platformok és a kisvállalkozások közötti erőegyensúly helyreállítása területén? - teszi fel a kérdést a Portfolio számára küldött exkluzív cikkében Mariya Gabriel, a digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztos és az alábbiakban meg is válaszolja.
Alig öt hónappal a létrehozásukról szóló döntés után már a megvalósítás küszöbén áll két új régiós startup hálózat és ezek közgyűlésére éppen ma, március 21-én kerül sor Kolozsváron a 2019. évi Startup Europe csúcstalálkozó keretében - hívja fel a Portfolio-nak írt exkluzív cikkében Marija Gabriel. A digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztos arra is rámutat, hogy ennek a találkozónak a keretében teszik közzé az új hálózatok ökoszisztéma-portfólióját is, amely hasznos információkkal szolgál az olyan innovatív vállalkozások számára, amelyek a hálózatokhoz tartozó valamely országban üzleti tevékenységet kívánnak indítani - függetlenül attól, hogy az adott országban rendelkeznek-e székhellyel, vagy sem. Az alábbiakban Marija Gabriel cikkét közöljük.
Magyarország a 28 uniós tagállam között a 23. helyen áll az Európai Bizottság digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója (DESI) 2018-as értékei alapján.
Megjelent a kormány határozata a digitális oktatáshoz szükséges iskolai sávszélesség biztosításáról, a belső wifi-hálózat kiépítéséről és működtetéséről a legfrissebb Magyar Közlönyben.
Az infokommunikációs és távközlési iparág, vagyis az ICT-szektor az innováció és a digitális gazdaság alapja, az internetadó utáni pálfordulás óta a csapból is ez folyik Magyarországon. Nem véletlenül: kifejezetten jó induló pozícióban vagyunk ahhoz, hogy Magyarország egy kicsi, gyorsan fejlődő digitális országgá váljon, amit a nagy hozzáadott értéket termelő ICT-szektor hajt. Ugyanakkor nálunk az egyik legmagasabb a külföldi, a hazainál produktívabb cégek részaránya az ICT-szektor értékteremtésében, így a külföldi cégekkel szemben nagy kitettséggel rendelkezünk. Az OECD friss jelentése alapján mutatjuk, mi történik a szektorban a világon és itthon.
A 21. századi ember boldogulása érdekében az írás, az olvasás és a számolás mellé a programozást is be kell emelni az alapvető képességek közé - mondta Angela Merkel német kancellár vasárnap este a világ legnagyobb IT-szakkiállítását, a hannoveri CeBIT-et megnyitó beszédében.
A kormány digitális gazdaság koncepciójáról, az informatikushiányról, a sharing economyról és a jogszabályalkotók új típusú feladatairól beszélt Lepsényi István, az NGM gazdaságfejlesztésért felelős államtitkára az IVSZ Menta konferenciáján.
Miközben az Ubert szerte a világ nagyvárosaiban - Budapestet is beleértve - megpróbálják tűzzel-vassal kiszorítani az emberek hétköznapjaiból, azért az Uber köszöni szépen, jól van: a világ legértékesebb "startupja" lett a maga 62,5 milliárd dolláros értékeltségével. De az Uber nincs egyedül, a sharing economy cégek komplett iparágakat rombolnak porig, és építenek fel újra az alapoktól. Munkahelyeket tesznek tönkre, és új munkahelyeket teremtenek. Adót "optimalizálnak" és pörgetik a gazdaságokat. Nemcsak kis "jófej startupok", hanem kőkemény üzleti érdekek működtette multik is vannak közöttük szép számmal. Az Uber, az Airbnb vagy a Lending Club csak egy-egy kirívóan sikeres főszereplője ennek az új modellnek. De jó ez nekünk, vagy sem? Hogyan lehet őket kordában tartani, vagy kell-e egyáltalán?
Az Európai Bizottság ma tette közzé a digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI) 2016-os értékeit, melyek számos területen javultak, ugyanakkor a fejlődés lassulását jelzik - olvasható az Európai Bizottság közleményében. A digitális gazdaság és társadalom mutatót tekintve a 28-ból 20. helyen szerepel Magyarország, ugyanakkor míg egyes területen nagy a lemaradásunk, másutt az élvonalban szerepelünk.
Fontos, hogy a magyarországi digitális gazdaságból hasznot húzó tengerentúli cégek részt vegyenek a közteherviselésben - jelentette ki Orbán Viktor a Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU) budapesti konferenciáján az Origo beszámolója szerint. A miniszterelnök szerint a modern világ gyors változását csak akkor lehet összehangolni a demokratikus rendszerekkel, ha meghallgatjuk az emberek akaratát is, és erre a legjobb megoldás a nemzeti konzultáció. A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországon fejlődik a leggyorsabban a digitális gazdaság az EU-ban és hogy a magyar GDP 21-22 százalékát teszi ki a digitális gazdaság.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Hosszú tárgyalások után lett alku.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
